Megannyi ismerős párharc gazdagítja a nyitónap menetrendjét. A korábbi meccseken keletkezett sebek begyógyítása mellett, egyesek elvarratlan szálként tekintenek a riválisaikkal való ütközetükre.
Dave Chisnall-Chris Dobey
Chisnall a Grand Prix alkalmával már-már menetrendszerűen nagy reményekkel érkezett egy fontos tornára, hogy ott egy kiválóan játszó ellenfél azonnal búcsúztassa. Ezúttal sem repeshetett örömében, amikor véglegessé vált a European Tour-ranglista, miután első kiemeltként azzal a Chris Dobey-val csaphat össze, aki a tavalyi Európa-bajnokságon is kiütötte. Az elmúlt időszakban amúgy sem kecsegtetett sok jóval a legelőkelőbb pozíció, Gerwen 2017-es győzelme óta kétszer a legjobb nyolc, háromszor az első forduló jelentette számukra a végállomást. „Chizzy” csatlakozik az utóbbiakhoz?
Gerwyn Price-Keane Barry
A legkisebb történelemmel rendelkező, és ebből adódóan a legfrissebbnek ható párosítás a csütörtöki nap folyamán. 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is egy-egy Players Championshipen futottak össze és mindig a walesi örülhetett, ám a legutolsó esetben már döntő legre kényszerítette Barry. Az ír inkább a szezon első felében villogott, amikor két European Tour-negyeddöntővel megalapozta a dortmundi szereplését, de az előző héten – szűk félév után – újra nyolcaddöntőbe jutott egy Pro Tour-versenyen. Price-nak ilyen gondjai nincsenek, sőt az idény eleji két ET-sikerét követően újra kénye-kedve szerint válogathatja meg, hogy hova nem utazik el. Ez a fajta, a nagy megmérettetéseket célzó formaidőzítés azonban eddig nem vezetetett eredményre.
Peter Wright-Gabriel Clemens
Az elmúlt 12 hónapban a bíztató jelek mellett inkább a szenvedésüket figyelhettük. Wrightnak a januárja kiválóra sikeredett, így joggal gondolhatta mindenki, hogy újra sínen van. A rossz Premier League-start, majd az ottani pofozógéppé válás ellenben minden korábbinál nagyobb válságba lökte, amiből egyelőre csak néhány hétvégére tudott kimászni. Clemens ugyan szenzációs világbajnokságot produkált, csakhogy a 2022-es UK Open óta ez az egyetlen televíziós megmérettetés, ahol (egyéni) mérkőzést tudott nyerni. A rossz sorozatot egy olyan dartsos ellen szakíthatná meg, kivel szemben pozitív mérleggel bír (5-3), bár hazai pályán még sosem tudta legyőzni (0-2).
Michael Smith-Raymond van Barneveld
A 2016-os vb-negyeddöntőjük után Smith megfogadta, hogy soha többé nem kap ki Barneveldtől. Szigorúan véve ez az ígéret csupán egy esztendőt élt, major versenyen viszont most szeptemberig fennállt. A „Bully Boyra” ez a pofon ébresztőként hatott és változatott az idén alkalmazott metodikáján. Ettől kezdve az edzések helyszíne a Pro Tour-események helyett újra az otthoni tábla lett. Úgy tűnt, a visszatérésétől számítva ez lehet „Barney” legjobb idénye, de az erős indulást nem követte hasonló folytatás. A duplákon továbbra is erős, ám a fogyasztás során gyakran akkora hátrányt szed össze, melyet már képtelen ellensúlyozni.
