Törökország volt az utolsó olyan helyszíne a 2020-as Forma-1-es naptárnak, ahova eredetileg nem utaztak volna a csapatok, ám a koronavírus miatt 2011 után rendezhettek ismét futamot Isztambulban. Az előzetesen újabb sima Mercedes sikert hozó hétvége szinte minden egyes korábbi jóslata borult annak köszönhetően, hogy pénteken leszakadt az ég, és gyakorlatilag semmi tapadása nem volt az autóknak. Alig tudtak gyakorolni, és a bolondos időjárás megmaradt szombatra, sőt vasárnap is. A futam kezdetekor már nem esett, de előtte igen, úgyhogy emiatt elképesztően nehéz körülmények között „korcsolyáztak” a pilóták, akik közül az óriási meglepetésre pole pozíciót szerző Stroll, vagy csapattársa Perez, de sokkal inkább Verstappen lépett elő a verseny elsőszámú esélyesévé – de csak a rajt előtt, a leintés után ugyanis megint Lewis Hamilton haladt át elsőként a célvonalon. De micsoda verseny volt!

Hamilton stílszerűen futamgyőzelemmel ünnepelte és szerezte meg hetedik világbajnoki címét, egy olyan versenyen, ahol megint megvillantotta zsenialitását. A brit egyik legnagyobb erénye, hogy az eseteke többségében kihozza magából és az autóból is a maximumot, és ennek láthattuk most megint csak iskolapéldáját. A verseny feléig a dobogóra sem volt esélye, aztán úgy alakultak a körülmények, és úgy lett ő is egyre gyorsabb, hogy a leintéskor végül több mint 31(!) másodperces előnnyel ért célba Perez előtt – miközben a szombati időmérőn majdnem 5 másodpercet kapott Strolltól! Hogy aztán a futamon lekörözze(!) Bottast, aki pörgött, forgott, mintha kötelező lenne. Ezekben a pillanatokban és hétvégéken értékelődik fel igazán Nico Rosberg 2016-os világbajnoki címe.

Lehet szeretni, nem szeretni Hamiltont, de a tehetsége, hozzáállása és győzni akarása vitathatatlan. Közösségi oldalán lévő posztjai, politikai megnyilvánulásai és öltözködési szokásai miatt rendkívül megosztó személyiség, de a pályán csak a teljesítmény számít, és ezalapján világklasszis. Persze a szurkolók véleménye sosem fog egyezni, de akkor álljanak most itt az egyébként négyszeres világbajnok, Sebastian Vettel szavai:

„Azt mondtam neki, hogy nagyon különleges ez számunkra, hiszen szemtanúi lehettünk annak, ahogy történelmet írt. Nem kérdés, hogy ő korunk legnagyobbja. A szívemben nekem mindig is Michael lesz a legnagyobb, de kétség sem fér hozzá, hogy az elért eredmények tekintetében Lewis az.”

Hihetetlen tisztelet és elképesztően elismerő szavak ezek a Ferrari német pilótájától. De a sport leginkább erről szól talán. Elismerni, ha a másik jobb, meghajolni a rivális nagysága előtt és úriemberhez méltó módon gratulálni neki. Nekünk is ezt kell tennünk, és elfelejteni az ilyenkor felmerülő szokásos kérdéseket: akkor most Schumacher vagy Hamilton a legnagyobb? Esetleg Lauda, Senna vagy Fangio? Lehetetlen különböző korszakok legnagyobbjait összehasonlítani, hiszen teljesen más volt a technika, a szabályok, és a versenyek mennyisége is.

Egy valami azonban tény, és ezen jó ideig biztosan senki sem tud majd változtatni. Innentől kezdve Lewis Hamilton a Forma-1 legsikeresebb pilótája: a legtöbb futamgyőzelemmel, pole pozícióval és (holtversenyben, de) világbajnoki címmel rendelkező versenyző.

S a kérdés jelenleg nem az, hogy megáll-e itt, hanem hogy folytatja-e majd a 8. vb-elsősége után is?